Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében a további böngészéssel engedélyezed a sütik használatát, vagy kérjük, zárd be az oldalt.
Adataid használatáról és védelméről bővebb tájékoztatást ezen a linken találsz: Adatvédelem

Bezárás
Garbóczi Tünde
Kínai asztrológia, Sorselemzés, Meditáció
Hogy ki vagy, az Isten ajándéka neked; hogy mit kezdesz magaddal, az a Te ajándékod Istennek” Tatiosz

A Sors és a Korona 2020. Március 13. 08:08

 

Nagyon nem akartam belemenni a témába. Húztam, de nem bírom tovább, meg kell osztanom pár gondolatot azokkal, akik nyitottak egy másfajta szemüvegen keresztüli vírus-vizsgálatra, mert azt látom, hogy elveszik a lényeg és kezd félelembe csúszni az egész az agyakban… Járjuk körül a tudatot, a mélységeket, és keressünk a tanulságokat az életünkből.

Inkább kérdésekkel szórlak meg, hogy a válaszokat Te magad találd meg a jelenlegi életed és Sorsod szerint… 

A Sorselemzés alapja az analogikus gondolkodás, vagyis a hasonlóságok alapján a következtetések levonása, az azonos mellé állítása és vizsgálata… Egy kis elemzés, esemény kibontás és a hasonlóságok keresése… Persze ennél sokkal bonyolultabb ez az egész rendszer, de most ennyit elég tudni. 

Mit is tudunk erről a kórokozóról? Korona a neve, és a név ugye kötelez, vagyis uralkodik, hatalmat gyakorol és irányításra tör, mint egy király. Minél jobban le akarják győzni, annál veszélyesebbé válik, alkalmazkodik, hozza a tartalék seregeket, amíg bírja. Nem kérdez, csak rombol, ahol tud, amíg tud. (Minden diktátor megbukikm egyszer)

Ez a megközelítés vajon a Te életeddel hogyan lehet analóg? Egyszerű, mert itt van valami, ami most uralkodik és ellened tör. Nem kérdez, alattvalókat akar, akik meghajolnak előtte. A király az alázatosakat mindig tiszteli, nem akarja őket kivégezni, mert nem kell. Te mit akarsz irányítani a saját házad táján, ahol nincs a fejeden a korona? Hol nincs közöd a dolgok alakulásához, hol vagy egyszerű alattvaló, mégis erőlködsz, hogy másként legyen? Hol vagy lázadó, ahol semmi értelme, mert nem győzhetsz? Tudod, hogy bukta minden ostrom, de csak mész neki ezerrel, mert az egó győzni akar. Szerintem a legfontosabb felismerés – add fel, fogadd el, hogy van, ami az életedben, a Sorsodban máson múlik, bármit teszel, nincs a kezedben a döntés, a következő lépés, ki vagy szolgáltatva valami külső hatásnak. Hogy is lehetne, az kész katasztrófa lenne…   

Következő lépésben ez azt is jelenti, hogy ahol nem irányíthatod az eseményeket, ott nem is teheted mindig azt, amit akarsz, nem mehetsz mindenhova, ahová akarsz, és van, hogy nem azt kapod, amit akarsz. Egó halál. Mi is a karantén? Mi a vesztegzár? Maradj popón, határ a négy fal, ülj le, majd szólunk, ha kijöhetsz. Börtön, korlát, kerítés. Csak a térben, mert közben a technikának hála, tudhatsz mindenről. Többről is, mint kellene…  

Ehhez egy kis agyalni való: Mennyire viseled el a korlátokat? Hogy vagy a szabályokkal? Esetleg a törvényekkel? Ha valaki azt mondja, ezt nem szabad, akkor csak azért is megcsinálod, „nehogymármásmondjameg”, vagy szót fogadsz? Ne adj Isten, szereted azokat, mert határt szabnak az életnek, megkönnyítik a döntéseket, sőt, még saját magadnak is állítasz korlátokat? Például tartod az időbeosztásodat, a határidőket, nem késel el sehonnan, mert tiszteled a saját idődet, tiszteled mások idejét és a vele járó lemondásokat? És hogy állsz a családi, vagy a magánéleti korlátokkal? Férj, feleség, gyerek? Csak a jogok a családban, vagy azért vállalsz és betartasz kötelezettségeket is? És mindez hogy tetszik? Élvezed? Aztán ott a munka hasonló kérdésekkel. De manapság szerintem, ami a legnagyobb korlátot adja, és amit sokan nehezen viselnek, az a hétköznapok monotonitásának korlátja. Mindenhonnan az folyik, hogy szakadj ki, amikor csak tudsz, menj ide, mozogj állandóan, soha ne állj meg, vedd meg ezt, élvezd azt, minden nap legyen ünnep. Hisz az Ünnep pont azért az, mert ritka! Nem is tudjuk annyira értékelni a Szent Ünnepeket, mint régebben. Elveszett az Ünnep jelentősége attól, hogy nem értékeljük a hétköznapokat, és nem megyünk bele annak korlátjaiba. Mikor jut eszünkbe, hogy Isten szerint 6 nap megfeszített, bekorlátozott nap után 1 azaz egy nap lazítás a jutalom, az Ünnepnap? 

Hát most lehet, hogy megkapjuk a legszűkebb otthon-korlátot. Ha erre gondolsz, mit érzel? Itt a tavasz, jó lenne kint? Akkor ideje minél előbb megbarátkozni legalább a fenti 2 dologgal. Nem irányíthatsz mindent és bizony az életednek korlátokra van szüksége! Tedd meg madtól és nem kell a Sorsodnak rákényszerítenie.

Nem is nagyon kéne tovább menni, hisz ha az Ő szemével nézzük, ez a két legfontosabb dolog, amit az egyén szintjén el akarna érni a vírus által. 

 

Hiszek abban, hogy nálunk ma még nincs ostromállapot. Még tudatosan tehetünk magunkért és ezzel az országunk egészségéért csupán eme két felismeréssel és a megfelelő reakcióval. Az elsőnél az elfogadás és a feladás a válasz, a másodiknál pedig a belátás és a saját magunk által felállított korlátok kiépítése és következetes betartása lenne a dolgunk.

Vagyis egyén szintjén nem kellene egy kicsit korlátoznunk, bezárnunk magunkat ahol tudjuk, legalább annyira és addig, amíg még a kezünkben a döntés? Mert amikor parancs és kényszer lesz, az jobban fog fájni mindenkinek. Nem tudom, hogy országos szinten megtörténik-e, de én pont csak nálad szeretnék ébresztőt fújni, mert mint analógia, ez a lényege ennek a helyzetnek, és ez a megoldása. Add meg a királynak, ami a királyé és odaadja az országát. 

Itt jegyzem meg, hogy én is a sorban állok, ugyan ezeken a kérdéseken agyalok, és szép lassan látom be a saját kibillent és szanaszét szaladt korlátmentes életemet, de rögtön jön mögötte, hogy megértettem, elfogadom és teszem, amire képes vagyok. Ennyi elég, több nem kell, csak hozd ki az alázatosabb, szerényebb és elfogadóbb énedet, amit most tudsz és szabd meg a saját határaidat. Mert most meg kell húzódnunk, tisztán kirajzolódik Isten és a Sors akarata. Le az irányítással és fel a korlátokkal!  

És hogy mire lesz még jó ez az egész? Vírus = Pusztítás. Vajon Isten mit lát rajtunk? Mit kellene még a világban – vagy az életünkben - elpusztítani? 

 

Még egy fontos dolog: Egy betegség után mindig megújulás, újjászületés és újrakezdés van… Lehetőségnek élem meg ezt az egészet és igyekszem előre elfogadni azt, amiről le kell érte mondanom, és az újra beállítom az új szabályokat is. Nem sokat, csak annyit, amire feltétlenül szükség van, és csak egy kicsit többet, mint előtte.

Valahogy így… 

Tiszteletben tartom és elfogadom, ha Te másként látod, gondolod, érzed a kialakult helyzetet. Ezek a gondolatok és kérdések a saját tapasztalataim és a tanáraim által tanítottak alapján születtek. Nem gyógyszert helyettesítenek, hanem gondolatokat tisztítanak. Használd belátásod szerint.

Köszönöm, hogy meghallgattál!

Garbóczi Tünde

Vissza az előző oldalra

Csatlakozz a Csillagokhoz, iratkozz fel a hírlevélre és szerezd meg az értéket adó VIP ajándékokat!

 

A Kakas hónap 3 legfontosabb feladata
Hanganyag megoldásokkal a jövő érdekében 20:12'

Ho'oponopono tisztító reggeli meditáció
Kezd a napot Varázslattal és Varázsszavakkal! 22:35'

 

Feliratkozás után meg kell erősítened az e-mailedre érkező linket és le tudod tölteni az egyedi VIP anyagokat. Részletek itt.

Adatkezelési tájékoztató

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS