Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyod a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás

Kosár 0 db termék

Kosara jelenleg üres.

Összesen: 0 Ft

Kosár megtekintése

Garbóczi Tünde
Kínai asztrológia, Sorselemzés, Meditáció
Hogy ki vagy, az Isten ajándéka neked; hogy mit kezdesz magaddal, az a Te ajándékod Istennek” Tatiosz

Problémából örömteli feladat

Intenzív, energikus és sok mindent felforgató napok előtt állunk. Nagyszerű lehetőségek, hatalmas erők és meglepő hatékonyság várható a különböző életterületeken, kinek-kinek jelenlegi feladata, helyzete és céljai szerint. Eddig zárva talált kapuk nyílhatnak meg, akadályok tűnhetnek el végleg, és ha nem félsz az első lépés megtételétől – bármennyire is bizonytalan a helyzet – életed jelentős fordulatot vehet és indíthat el valami más, jobb, új felé.  

Arról már volt szó a hónap elején, hogy ez az időszak az egyik legszerencsésebb ebben a sok változást hozható évben. (A „Méltatlanság halála” üzenet) Ezen hónapon belül ennek a hétnek a hátralévő napjai az első jelentősebb löketet adják meg azoknak, akik készek a váltásra, ott, ahol nincs béke, boldogság és öröm.

De nézzük a lehetőségeket: Önbecsülés, fokozatosan és folyamatosan erősödő hit, egyre nagyobb önbizalom mindenben, ami vagy, amire képesnek tartod magad, mert átléptél eddigi önkorlátozó elveiden, új utakat próbálsz ki, amik több jót hozhatnak, mint amit a régi bezárt elméddel el tudtál képzelni… és hoppsz még több hit, önbizalom, önbecsülés… aztán az egész kezdődhet elölről, mert már olyat is megteszel, amire eddig nemet mondtál a „nullaság” érzése miatt.

Hit abban, ami nem kézzel fogható, vagy ami még nincs előtted, vagyis ugrás az ismeretlenbe azzal az érzéssel minden pillanatban, „Hogy igaz, nem lehet tudni mi vár, mi következik, de kit érdekel, mert azt biztosan tudom, hogy a helyemen vagyok, és ez bőven elég.”

Baromi jól hangzik, ugye? Itt az alkalom, viszont van itt pár mellékes, amit vehetsz figyelmeztetésnek, az energiák által javasolt útnak, vagy a fenti dolgok következményeinek.

Kedvet érezhetsz csacsogni, cseverészni, vagy örömmel újságolni azt, amit kitaláltál. Tedd, ha jól esik, de ne a másik ember véleményét figyeld, mert pillanatok alatt kibillenthetnek a lendületből. Sok irigység és amolyan „én nem merem, ezért jobban érezném magam, ha Te sem tennél semmit” visszahúzó energiával találkozhatsz a napokban, tehát légy résen! Ha a cél, elképzelés, teremtés a szívedből indult, és amikor az ötlet kipattant a fejedből, akkor elöntött valami felemelő jó érzés, nem kell kételkedned, tedd a dolgod. Nyugodtan kivághatod mások azon véleményét, hogy hülye vagy Te ehhez, és különben is nem vagy rá képes, ilyen idióta dolgot… A legjobban az „így senki sem csinálja” szöveget szeretem J Nos, inkább foglalkozz azokkal, akik támogatnak, feltételek nélkül melléd állnak, ösztönöznek, és lehet, hogy nem tartják jónak az ötletet, vagy ők másként csinálnák, de még ez mellett is elfogadják a Te saját döntésedet, segítenek amiben tudnak. Rájuk érdemes figyelni, mert Ők kedvelnek, szeretnek, hisznek benned.

Aztán a következő a kitartás, és az erőd beosztása, amire figyelmet kellene szentelned, mert nagy lesz a kezdeti lendület, aztán hamar ellobbanhat, leállhat, a kedvedet szegheti valami. Ha figyelsz a beosztott energiákra, úgy, hogyha sok van, kicsit visszafogod magad, hogy másra is jusson, vagy ha kevés, akkor erőt merítesz a folytatáshoz legyőzve önmagad, már folytatódik is tovább minden rendesen.

Nem feltétele a továbbiaknak, mert mint minden ez a hullámzás is elmúlik, csak gördülékenységet hozhat, és segíti azt is, hogy valóban végig tudj vinni valamit a célig. Mindegy, hogy rövid, közép, vagy hosszútávú elképzelés, hogy magánügy, vagy munkával, hivatással kapcsolatos-e, a lényeg, hogy mivel az év, a hónap, és ezek a napok is felfelé szeretnének lökdösni, ami neked jó, szükséges, feladat ebben az életben, most be van oltva egy nagy adag legális teljesítményfokozóval, de ennek használata rád van bízva. Neked csak arra kellene figyelned, hogy ne használd fel egyszerre, tervezz egy kicsit, hogy be tudd osztani, jusson mindenhova, egészen addig, amíg a végére nem érsz. Szóval kitartás, bármi van, főleg, ha mások vissza akarnak rángatni.

Ha Te elhiszed, hogy képes vagy rá, meg tudod csinálni, még akkor is, ha most nem vagy rá kész, de hajlandó vagy áldozatot hozni, tanulni, fejlődni érte, akkor el ne hidd már egy idegennek, még akkor se, ha egy fedél alatt éltek, vagy felneveltek, esetleg a fizetésedet kapod tőle, hogy nem vagy elég jó! Annyira vagy jó, amennyire méltónak tartod magad valamire. És hogy mi van, ha most még nem tudod megcsinálni? Örülj, mert addig van minőségi élet, tökéletes egészség és mosollyal induló nap, amíg van célod, amíg tudsz fejlődni, és amíg nem bezárod, hanem kinyitogatod az ajtókat magad előtt. Ezeknek a nyitott bajáratoknak a száma határozza meg az előtted lévő élet minőségét, és simán eltörli az eddigi földi időd mennyiségének jelentőségét! Azt mondod öreg vagy már elkezdeni bármit is? Akkor az úgy is van, és szépen bezáródnak azok az ajtók. Azt mondod, jobban érzed magad, mint 10-20-30 évvel ezelőtt és bármire képes vagy, nem félsz, hisz nem veszíthetsz semmit, maximum bölcsebb leszel egy újabb tapasztalattól? Akkor így lesz! Egyre több ajtót nyitogatsz ki ezzel a hozzáállással, benézel sok kis helyre, és izgalmakkal teli elvarázsolt kastély lesz az életed. Melyik változat tetszik jobban?

Ma, holnap, a hétvégén könnyebb lesz bátorságot gyűjtened, tervet készítened, és csak egyet lépned, hogy ne álom maradjon, amit meg szeretnél valósítani. Ne gondolj valami eget rengető, nagy dologra. Elég egy döntés, hogy mit szeretnél (terv), elhatározás, hogy megteszed, mert szeretnéd (méltóság) és már csak el kellene indulnod az ismeretlen felé (hit és kitartás). Például el akarsz költözni lakásból egy kertes házba. Jó ötlet! Jó kertes házban élni! Sokszor hallom, hogy azzal mennyi gond van, mindig kell valamit csinálni, sosincs kész… Sok kifogás, félelem, bizonytalanság… de tudod mit, ha a fentieket nézed a nyitott ajtókról, akkor egy ilyen állandó elfoglaltság, ami ráadásul az otthonod, nem pont azt segíti, hogy boldog, tevékeny, célokkal teli hosszú életet élj?

Mostanában sokszor találkozok azzal a jelenséggel, hogy emberek kerülik a nehézségeket. Lustaságból, megszokásból, kényelemből… Elfogadom, hogy valaki így gondolkozik, bár nem értem, hisz az élet feladatok sorozata! Miért olyan rossz az, ha meg kell erőltetned magad, ha egy kicsit többet kíván tőled 1-1 helyzet? A nehézségek, vagyis feladatok izgalmasak tudnak lenni, és az is igaz, hogy néha megborítanak, de minden esetben célt, kitartást, erőt adnak… és amikor vége, akkor érkezik jutalomként az önbizalom, a mosoly és az öröm, meg persze a következő feladat.

Van egy titok, amit jó, ha tudsz: Nem lehet kikerülni semmilyen erőfeszítést, feladatot, vagy tanulnivalót, amire szükséged van a fejlődéshez, legfeljebb más csomagolásban érkezik, ha az előzőt kidobtad. Nem akarsz valamit, mert az „problémásabb” lenne, mint a jelenlegi életed… bár igaz, hogy jobban éreznéd magad, meg már régóta szeretnéd, vágysz rá, tudod, hogy boldogságot hozna, de visszatartanak a velejáró kellemetlenségek? Bakker, ha meg kell tenned valamit az életben, mert tapasztalat, bölcsesség, fejlődés jön vele, amire való törekvés ugye isteni küldetés, akkor nem kerülheted el! Akkor sem, ha azt hiszed, Te meg tudod oldani, ki tudsz lépni… Kerülgesd csak a bukkanókat, nálad a kormány, de ne panaszkodj, ha mindig csak rosszabb jön, még több gödör, és az út egyre kacskaringósabb lesz. Biztos, hogy mindig csak a könnyebbet kell keresni?

Csak nézz meg egy sportolót, vagy ha versenyeztél valaha, nem csak sportban, akkor ugyanaz a képlet, mint az élet. Bármilyen sportoló, legyen profi, amatőr, mindegy, hajlandó megerőltetni magát az eredményért, a célért, az egészségért… nem akarja a nehézségeket átlépni, mert tudja, ha bármit el szeretne érni, azért oda kell tennie magát. Nincs menekvés, bátorság van, kitartás és alázat a feladat előtt. Ha fáj, csinálja, kiadja az agyának a parancsot, hogy termeljen még egy kis hormont, ami erőt ad. Nem áll le, azért, mert bibis lett az ujja. Figyeled, hogy csak egy döntés az egész? Célja van, és csinálja, megoldja, áldoz érte. A többi jön magától szépen sorban… és csupa nyitott ajtó… egyre több és több, ahogy megengedi magának a feladat megoldását, nem zárja le a lehetőségeket egy kis kellemetlenség miatt. Beér a célba, és az eredmény tükrözi az áldozatot, a készséget, a kitartást.

És akkor a végére egy kis gondolkozni való, hogyha már járni akar az agyad valamin, itt van: Nem kell keresni azt a bajt, ami nincs, nem kell csinálni a problémát, ami addig nem létezik, amíg meg nem teremted csak azért, hogy legyen valami elfoglaltsága az elmédnek. Ismersz ilyen embereket? Te ilyen vagy? A problémáidnak legalább a fele még csak nem is feladat! Ha ezeket a csinált cuccosokat kivonnád az életedből, akkor az máris könnyebb lenne. Gondold már végig panaszkodás előtt, hogy amin pörög az agyad, ami nyomasztja a lelked, amin mérgelődsz, az tényleg akkora baj? Stresszelsz szinte minden miatt? Akkora probléma, hogy nincs a hentesnél karaj, csak tarja… Na bumm, egy kicsit szaftosabb lesz a vasárnapi ebéd, és akkor mi van, hisz lesz mit enni…

 

Garbóczi Tünde