Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyod a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás
Garbóczi Tünde
Kínai asztrológia, Sorselemzés, Meditáció
Hogy ki vagy, az Isten ajándéka neked; hogy mit kezdesz magaddal, az a Te ajándékod Istennek” Tatiosz

Meditáció és szexualitás... két út a teljességhez

 

Egyszer egy tanítóm azt mondta, de már többször, több csatornán keresztül is hallottam, tanultam, hogy:

- „Isteni lényünkhöz, igaz önvalónkhoz, vagy akár a földi megvilágosodáshoz 3 igaz út vezet el.

Egy út a meditáción keresztül - Gyakorolj, próbálj ki technikákat, és amelyik beválik, azt őrizd meg és csináld rendületlenül.

Egy út a szexualitáson keresztül vezet. - Önmagad teljes odaadása, a bizalmon alapuló megnyílás egy másik ember előtt, ahol lehullanak a falak körülöttetek, nincsenek jelmezek, ahol mindketten át tudjátok magatokat adni úgy, ahogy vagytok, az szintén elvezet Isteni részedhez, az egységhez, és a teljes eggyé válás idején eléred azt az állapotot, amiből érkeztél ide a Földre, és amit valójában keresel...

Egy út pedig a fizikai halálon keresztül vezet vissza önmagadhoz. - Leveted mindazokat az álarcokat, melyek eltávolítanak igaz lényedtől. Ez a végső út, de az előző kettővel bármikor előbb is hazatalálhatsz.”

 

Tedd fel magadnak a kérdést: Melyiktől félek? Mindegyiktől? Ha félek, és ezek önmagamhoz vezetnek, akkor vajon miért félek megtapasztalni mindazt, ami valójában vagyok?

 

Úgy tűnhet, hogy a meditáció az egyik legkönnyebb út, és sokan nyitnak felé, gyakorolnak. A siker abban rejlik, hogy vajon hátra tudsz-e hagyni mindent a gyakorlat alatt, ami nem engedi be az igaz fényedet, ami nem engedi a teljes önátadást? Mennyire játszik bele az elméd, az egód 1-1 meditációs gyakorlat alatt?

Vannak igazán mély pillanatok a gyakorlatok közben. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek ezen az úton sikerül a teljes önfeladás, aki át tudja magát adni az áramlatnak, a létezésnek. Óriási hit és bizalom kell hozzá.

Gyakorlott meditáló vagyok, rengeteg technikát ismerek, használok, mégsem sikerül mindig ugyanolyan mértékben átadni magam, hogy tudom, most megérkeztem, csak a lelkem létezik, átvette teljesen minden felett a vezetést, és csak tart az ölében. Egyben ez a legkönnyebb útja is a félelmekkel való szembenézésnek, de a felismerésének is.

 

És hogy honnan ismerheted fel a tiszta állapotot, mikor igazán Te vagy jelen?

Onnan, hogy nem akarsz visszatérni, ameddig csak lehet, ebben az állapotban akarsz időzni, elkerülnek a gondolatok, nem érzel semmi fizikai érzést, nincs test, nincs semmi, csak vagy és nem is akarsz semmi mást. Üres vagy, mégis a legtöbb, mi lehetsz. Lebegsz valahol, vagyis sehol, csak létezel.

Ezt az állapotot amíg a lelked hozzá van kötve a fizikai világhoz csak kevés ideig tapasztalhatod, mert mielőtt teljesen elszakadnál a fizikai valóságtól, egy csengő megszólal benned : Elég volt egyenlőre, gyere vissza, van még dolgod... de bármikor visszatérhetsz, és egyszer itt is maradsz hosszabb ideig...

 

Ha nem félsz ettől, ha nem kötődsz és ragaszkodsz nagyon a fizikai léthez, akkor ezt könnyen megélheted, akár rendszeresen. Viszont ha tele vagy félelemmel az elmúlás, vagy az elszakadás, akár a vesztések miatt, akkor mielőtt belekerülnél valódi lényed ölébe, az egód visszarángat, és nem enged át egy ponton.

Sokan mondják nekem, hogy nem tudnak meditálni, nem képesek ellazulni, a félelmük az egyik ok. Félnek szembenézni igaz fényükkel, önvalójukkal, mert az álarcukat hiszik a valóságnak, pedig pont az illúzió. Egy mély meditatív állapotban megláthatod azt, aki valójában vagy, és hidd el, tetszeni fog, sőt utána nem is akarsz majd más lenni :)

 

Ugyanez a helyzet a szexualitással is. Ha most visszaolvasod az érzést, amit a meditatív állapot okoz, akkor vajon nem ugyanezt érzed egy olyan aktus alatt, aminek át tudod magad adni teljesen?

Megélted-e már azt az összeolvadást, amikor nem akarsz visszatérni a lebegésből, csak lenni, üresen, lazán, szinte fizikai érzések nélkül? Ahol elkerülnek a gondolatok, és csak vagy a teljességben.

Ha nyitott a szíved, a lelked, bízol és hiszel, egy olyan emberrel osztod meg magad, akit be tudsz engedni a legközelebb ahová egy másik ember eljuthat, aki segít neked, vezet, és melletted van, ahogy Te őmellette, akkor az út könnyű, élményekkel teli, és teljes.

Ha nem volt még, vagy ritkán ilyen élményed, akkor szintén tedd fel magadnak a kérdést: Mitől félek? Miért nem merem megtapasztalni, vagy akár megosztani azt, aki valójában vagyok? Bízok egyáltalán és hiszek abban az emberben, akivel együtt vagyok, vagy csak egy űrt töltök be, ami bennem van, és erre használom a szexualitást?

Ha űrt akarsz betölteni a szexualitással, akkor az egyre nagyobb lesz, és Te egyre messzebb kerülsz magadtól.

Ha önmagadat szeretnéd felfedezni - nem a testedet, hanem ami azon túl van -, akkor már az első alkalommal megszűnik az esetleges űr, és nem pazarlod tovább az energiádat olyan helyzetekre, amik nem méltóak hozzád.

 

A szexualitás, a nemiség megélésének minősége összehozhat, összetarthat, vagy akár szét is szedhet egy kapcsolatot.

Az egészséges szexuális élet megélésével hegyeket tudunk megmozgatni, míg az elfojtott, gátlásokkal teli elzárkózás visszatart a fejlődésben.

 

Kívánom, hogy tapasztald meg mind a két utat itt a Földön, őrizd meg és éld át a lehető legtöbbször, hogy mire a harmadikhoz érkezel, mosolyogva tudd elengedni mindazt, amivel az élet megajándékozott, mert addigra eltűntek belőled azok a félelmek, melyek elrejtettek önmagad elől, az Otthon elől.

 

A meditáció egy kellemes, békét adó út önmagunkhoz, a szexualitás pedig a legizgalmasabb és legélvezetesebb. :)

 

Garbóczi Tünde